A laboratóriumi lelet értelmezése, mint fogalom
A laboratóriumi lelet értelmezése a laborvizsgálatok után lehet fontos. Amikor valamilyen általános vagy specifikus problémával az orvos beutal egy (vagy több) ilyen vizsgálatra, utána nem elég, ha a szakemberek tudják, mit látnak az eredményekben. A beteg számára sem elhanyagolható, hogy képes-e a laboratóriumi lelet értelmezése során feldolgozni a kapott és látott információkat.
A laborvizsgálatoknak három típusa van, de ezekből leginkább csak kettő az, ami gyakrabban előfordul. Ezen vizsgálatok után a laboratóriumi lelet értelmezése külön-külön is bonyolult, nemhogy egyszerre, márpedig a legtöbbször ha az egyik vizsgálatot elvégzik, akkor a másikat is – bár ez függ a meglévő vagy feltételezett betegségtől is. A három vizsgálat pedig a vérvizsgálat, a vizeletvizsgálat és a székletvizsgálat.
Nemcsak az tér el a három esetben, hogy a laboratóriumi lelet értelmezése hogyan zajlik szakmai és laikus szinten, hanem a mintavétel módja is más – ahogy a vizsgálatok neve mutatja –, illetve ezeknek a feldolgozása is más eszközökkel, más körülmények között, valamint másra fókuszálva zajlik.
A vérvétel utáni laboratóriumi lelet értelmezése
A vérvétel célja a vér alakos elemeinek, a véralvadási faktoroknak vagy a szérumban található, az egyes szervek működésére vagy gyulladásra utaló paramétereknek a vizsgálata. Így a kapott laboratóriumi lelet értelmezése során a szakorvos ezeket keresi az adatok között. Ha valamilyen tünet(együttes) okát keresik, akkor szoktak labort kérni, vagy bizonyos betegségekre való hajlam esetén megelőzés gyanánt is. De fontos a laboratóriumi lelet értelmezése egy kontrollvizsgálaton, amelyet valamely korábbi probléma miatt kérnek, vagy éppen daganatos betegségek gyanúja vagy utánkövetése esetén is. Az orvos elrendelhet kis- vagy nagylabort szervi problémák, krónikus betegségek, allergia okán is. A kislabor során a laboratóriumi lelet értelmezése után egy általánosabb, átfogó képet kapunk a szervezetünk vérképzéséről, illetve méregtelenítési és anyagcsere-funkcióiról, míg a nagylabornak köszönhetően egy általános képet kapunk a szervezetünk működéséről, például a szénhidrát- és lipidanyagcseréről, a máj működéséről, a vesék funkciójáról, a vérképző rendszer állapotáról, a pajzsmirigy működéséről és a szervezetben jelenlévő gyulladásokról.
Ezeken a szűréseken általában a betegnek nem fontos a laboratóriumi lelet értelmezése, az orvos mindenképpen szól és elmagyarázza, ha eltérést tapasztal a normális értékekhez képest. De ennek ellenére ugyanúgy jó tudni, mit írtak a papírra, mint amikor fogorvosnál jár az ember, és latinul kiabálnak egymásnak az asszisztenssel, hogy „exractio kell a 13-asnak” – vagyis hogy a jobb felső metszőfogat ki kell húzni.
Egy vérvétel laboratóriumi lelet értelmezése során a vérplazmáról, a vérszérumról, a vércsoportról és a vér alkotóelemeiről juthatunk információkhoz. Ezek a fehér- és vörösvérsejtek, illetve a vérlemezkék, amelyek a szervezetünk állapotáról hordoznak értékes információkat. Ezenkívül a vércukrot, vérzsírt, vese- és májfunkciókat, hormonszinteket, illetve a tumor markereket vizsgálják, vagyis ezeknek az értékeit láthatjuk a laboratóriumi lelet értelmezése során a papíron.
A vizeletvizsgálat utáni laboratóriumi lelet értelmezése
A vizeletvizsgálat utáni laboratóriumi lelet értelmezése értékes információkat árul el a szervezet állapotáról, amik máshogyan nem lennének kimutathatók. A vizeletvizsgálat a vérvételhez hasonlóan a szervezet belső folyamatairól, továbbá (és leginkább) a húgyutak egészségéről tájékoztat. A vizeletvizsgálat teljesen biztonságos, fájdalommentes, a szervezetből amúgy is ürülő, salakanyagokat és felesleges vizet tartalmazó vizeletből történik.
Közkedvelt diagnosztikai eszköz az orvostudomány legtöbb területén, az urológia számára pedig különösen fontos, ugyanis a vese és a húgyutak működéséről, egészségéről is tájékoztatást ad laboratóriumi lelet értelmezése során kapott eredmény. Akkor is javasolt a vizeletvizsgálat, ha valakinek vizeletürítési vagy vizelettel kapcsolatos panaszai vannak: gyakori vizelési inger, égő érzés vizeletürítéskor, a fájdalmas vizeletürítés vagy a vizelet színének/szagának megváltozása.
A vizeletvizsgálatkor kapott laboratóriumi lelet értelmezése során információt kaphatunk különböző húgyúti fertőzésekről, vizeletkristályok vagy –kövek kialakulásának okáról, esetleges mérgezésekről, vagy éppen a cukorbetegség fennállásáról. Terhesség esetén is fontos az állapot monitorozásához. Szabad szemmel is vizsgálják, hiszen az is sokat elmondhat, de amikor a kézhez kapott laboratóriumi lelet értelmezése kerül sorra, ott már a különböző eszközökkel, például mikroszkóppal végzett vizsgálatok is láthatók: pH-szint, fehérje, glükóz, fajsúly, ketontestek, bilirubin- és nitrit-értékek, vagy éppen a vörös- és fehérvérsejtek, hámsejtek, kórokozók jelenléte és aránya.
A székletvizsgálat utáni laboratóriumi lelet értelmezése
A székletvizsgálat aránylag ritkán elvégzett teszt, így normál esetben nem találkozunk életünk során az ezzel kapcsolatos laboratóriumi lelet értelmezése során felmerülő problémákkal. Ha netán mégis erre kerülne sor, fontos tudni, hogy elsősorban a vastag- és végbél elváltozásaira, gyulladására keresnek bizonyítékot a hasi panasszal orvoshoz fordulók esetén, amennyiben indokolt a székletvizsgálat, így a laboratóriumi lelet értelmezésekor leginkább a vér jelenlétére utaló adatokat találhatunk, illetve hogy indokolt-e a vég- vagy vastagbéltükrözés.